220 felett...

1.02 x feleség, az annyi mint: egészség…https://spirulina.cafeblog.huManinchesterhttps://spirulina.cafeblog.hu/author/Maninchester-2/220 felett... <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 12"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 12"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CUsers%5CImrus%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><link rel="themeData" href="file:///C:%5CUsers%5CImrus%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx"><link rel="colorSchemeMapping" href="file:///C:%5CUsers%5CImrus%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml"><style>  </style> <o:p> </o:p> Magyarországon 799 olyan ember él, aki már betöltötte századik életévét; ez elsőre ugyan jó soknak tűnik, de nem az: szép hosszú öregkorra sok más ország polgárai jóval nagyobb eséllyel számíthatnak, mint a magyarok. Japánban él ugyanis a világ egyik legidősebb népessége: a nőknél a születéskor várható élettartam 86,5 év - ez világrekord -, a férfiak pedig várhatóan 79,2 évig élnek. Ha csak a férfiakat nézzük, az izlandiak a világrekorderek a várható 79,4 évvel. <o:p></o:p><o:p> </o:p>A várható életkor Európában is folyamatosan emelkedik, az 50 évüket betöltő férfiak esetében elérte a 78,6 évet, a nőknél pedig a 83,5 évet a 2005-ös adatok szerint. Az viszont nem derült ki, hogy e többlet évek közül mennyit töltenek jó – és lehetőleg aktív – egészségi állapotban. A nagyszabású tanulmányból az is kiderül, hogy az unió gazdagabb országainak lakói akár 14 évvel hosszabb ideig élnek egészségesen, mint a fiatalabb, keletebbre fekvő tagországoké. Ki ne szeretne sokáig élni? Én mindenképp, csak ugye az nem mindegy, hogy milyen körülmények között fordul deresre a halántékunk. Magatehetetlenül egy elfekvőben, avagy szellemileg frissen, olajozott, könnyen forgó derékkal, izületekkel lehet majd még a kertben tenni venni, játszani az unokákkal, várárkot ásva a homokvár köré… Azt olvastam valahol, körülbelül 18 százalékban genetika, 10 százalékban az egészségügyi ellátás színvonala, 19 százalékban a környezet, de alapvető módon, 53 százalékban az életmód határozza meg az egyén egészségi állapotát.<o:p></o:p><o:p> </o:p><meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 12"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 12"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CUsers%5CImrus%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><link rel="themeData" href="file:///C:%5CUsers%5CImrus%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx"><link rel="colorSchemeMapping" href="file:///C:%5CUsers%5CImrus%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml"><style>  </style>Így akkor megnyugodhatunk, a genetika csak hajlam, és semmiképpen nem sors. Ámbár így még inkább felelősek vagyunk tehát azért, hogy ezt a sorsszerűséget elkerüljük, a kockázatok megismerése pedig figyelmeztetés kell, hogy legyen arra vonatkozóan, mennyire törődjünk az egészségünkkel! <o:p></o:p>Külföldön járva, volt szerencsém bepillantani a magyarnál jobb életminőséget maguknak nyújtani tudó emberek hétköznapjaiba. A mindennapokhoz való viszonyulásaikban a tudatosságot emelném ki, amellyel nem a „ carpe diem” szerinti életfilozófiát követik! Valóban megpróbálnak tudatosan, a reform-gasztronómiának hangsúlyt adva élni, sok zöldséget fogyasztva. De már a zöldség sem a régi? <o:p></o:p> <o:p> </o:p> Ha a hypermarketek polcaira nézek még nem derül ki, de ha belekóstolok...És ha az ezt kutató személy publikációjába olvasok?! "Drámaian csökkent a zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék ásványianyag- és vitamintartalma 1966 és 1990 között. Aztán egy kicsit javult a helyzet – állítja kutatási eredményei alapján a Szent István Egyetem tanára. A legfőbb ok: a piacon a szépet keresik, erre figyeltek a növénynemesítők. A javulás pedig annak köszönhető, hogy a termelőknek egyre kevesebb pénzük van műtrágyára." Hol van már a vajalma vagy az igazi ringlószilva? Hol a kicsi, de cukor nélkül is édes eper? A szerencséseknél odahaza vagy a tanya környékén még megterem, de a városi üzletek polcain már nem nagyon lelhetők fel. A boltokban lévő gyömölcsöknek nem csak az íze és illata változott hátrányosan. Bár küllemük tetszetősebb, mint korábban, de ásványianyag- és vitamintartalmuk drámaian csökkent. Márai Géza, a gödöllői Szent István Egyetem nyugalmazott tanára vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy 1966 és 1990 között a sárgarépa vitamintartalma 40, a borsóé több mint 50, a káposztáé 95 százalékkal csökkent. A búza ásványianyag-tartalma 50, az árpáé több mint 60, a kukoricáé pedig több mint 80 százalékkal mérséklődött.<o:p></o:p> rich